Emlékeim…

Néha a szél is viccelődik,
Keringőt táncoltat a szeméttel,
S mikor elfújta helyettünk a kukáig,
Játszadozik tovább a levéllel.

Tekeregve kergetik egymást,
A széllel szállnak vidáman,
Örvendeznek, hogy a szél,
Rendet rakott az utcában.

Hallom ahogy kuncognak,
Mint mi aranyhajú gyermekként,
Amikor kint a játszótéren,
Repkedtünk bájosan könnyedén.

Akkor a hajunkat fújta szét a szél,
Viccelt velünk kedvesen,
Mi meg szoknyánkat pörgettük körbe-körbe,
Kócosan a szél szemébe nevetve.

Elrepült idő, ki elviszi e szép napokat,
Kérlek lassítsd, mert elveszek,
S mit már vissza nem hozhatsz,
Had őrizzem szívemben.

A parkon átsétálva látom a lányokat,
Kikkel együtt én táncolok,
S még utam ismeretlenül előttem állt,
Már akkor is tudtam ki vagyok.

Néha a szél is viccelődik,
Segít, hogy ne feledjem az akkori napom,
S bár az idő kegyetlen ölébe,
A fejem békében odahajtom.

Megengedem, hogy elvigyél,
Gyere szél, pörgessél,
Szállj velem, nevess vagy sírj,
Nem kérek pénzt a könnyemért.

Jönnek még örömök és boldog barátságok,
Vannak még táncok és lobbanó lángok,
Lesznek még tréfálkozó bolondozások,
Melyek felett nincs az idő, mi behatárol.

Vers: Pauerka
A vers szerzői jogvédelem alatt áll.

Tisztítás

Tisztítás Kiborítottam az elmém. Rossz gondolatoktól roskadozott. Könnyebben viszem fejem üresen, Mi eddig csordultig botladozott. Méregzsákom kiürült, Levetettem magamról, Nem szeretném ha újra, Letérnék az utamról. Magamban nem lesz harag, Énemmel össze nem veszek,...

Balatoni jégvilág

Téli jégvilág a magyar tengeren Már nagyon várom, hogy újra mehessek, hogy ismét ámulatba ejtsen a mi hatalmas magyar tengerünk, a Balaton, de addig is utána olvastam, miként és mikor hogyan fagy be olyan lélegzetelállítóan szépre.Amikor a Balatonra gondolunk,...

Elmúlt barátságom

  Hangulatom hullámzó, Teli viharvert gondolatokkal, Melyek szédelgő lelkem széteső létében, Az utat nem találja, s nem is keresi. Bennem semmi sem egész, Minden csak megkezdett, Mint a padlásra felvetett handlé, Porosodik, senkinek nem kell. Nekem sem!!! Néha...

Szárnyaid

Szárnyaid Amikor az úton elindulunk, Szeretnénk, hogy végig együtt tartsunk, Aztán mikor utunk elhajlik, Kérdés, hogy veled tart-e a másik. Bizonyosan először még igen, Az útválasztás öröme Tied, Aztán neki jön egy nagy kanyar, Eldöntheti azt, hogy Ő mit akar. Kezét...

Letargia

Letargia   Nézem arcom, ahogy változik, Az idő ellopja bájait, -Tolvaj vagy! - torkomból sikítom! - Add vissza nékem a fiatalságom. - Ne! Ne kompenzálj gazfickó! Nem kell helyette plusz kiló! E többletet szinte rám erőltetted, Testem gyűlöli eme gömbölydebbet....

Lecsúszva

  Hangulatom hullámzó, Teli viharvert gondolatokkal, Melyek szédelgő lelkem széteső létében, Az utat nem találja, s nem is keresi. Bennem semmi sem egész, Minden csak megkezdett, Mint a padlásra felvetett handlé, Porosodik, senkinek nem kell. Nekem sem!!! Néha...

Gyermekkor

Amikor még kicsi voltam... Vissza-visszatérek gondolatban arra a helyre, ahol felnőttem. Együtt játszottunk a barátainkkal a téren, pitypangot és százszorszépet szedtünk, hogy hazavigyük az Anyukánknak. Várat építettünk a homokozóba és egész nap rúgtuk a port a házak...

Édesanyám

Lennék...  Lennék kisvirág a réten, Oly aprócska észrevétlen, Hajladoznék, illatoznék, dalolnék, Hogy Te Édesanyám jókedvre derüljél. Lennék magasra törő, Dús lombú fa, égbe szökő, Árnyat adó zúgó falevél, Hogy Te Édesanyám kedvedre hűsöljél. Lennék gyümölcs a fádon,...

Emlékeim

Emlékeim... Néha a szél is viccelődik, Keringőt táncoltat a szeméttel, S mikor elfújta helyettünk a kukáig, Játszadozik tovább a levéllel. Tekeregve kergetik egymást, A széllel szállnak vidáman, Örvendeznek, hogy a szél, Rendet rakott az utcában. Hallom ahogy...

Felemelkedés

  Eltelt évek, Melyek jöttek és elmentek, 15 elrepült esztendő, S ez idő alatt minket is Megöregített az idő. A Lelkek sokasága, Kik itt voltak velünk, Mennyi mindent adtak, Hogy még mi maradunk, Itt boldogabbak legyünk. A múló évek alatt, Oly sokszor gondolok...

Felveheted velem a kapcsolatot

hello@eletem-kepekben.hu