Méregzsákom kiürült,
Levetettem magamról,
Nem szeretném ha újra,
Letérnék az utamról.

Magamban nem lesz harag,
Énemmel össze nem veszek,
Két kezemet összeszorítva,
Békémben csodásan leszek.

Ne mond, hogy te nem érzed,
Súlyát a fejednek,
Mi mások terhétől megtelve,
Súlyos része testednek.

Fejed el nem hagyhatod,
Nyakad tőle mereven beáll,
De ha kiereszted tartalmát,
Az életed könnyen helyreáll.

Kit bántanál ha így tennél?
Szabaduljál meg tőle,
Csak ne engedd, hogy újra,
Mint a libát megtömje.

Ugye már érzed e súlytalanságod?
Kivetted az első követ!
Tedd ki a többit is, mi régóta ott van,
Hogy felépíthesd új elmédet.

Ez az új otthonod, nyisd ki ablakod,
Tárd ki szíved, mert ezidáig zárva volt.
Világos és szellős, tiszta és rendezett
Ne gyűljenek felhők többé már feletted.

Vers: Pauerka
A vers szerzői jogvédelem alatt áll.

2019 03. 10.