Téli jégvilág a magyar tengeren

Már nagyon várom, hogy újra mehessek, hogy ismét ámulatba ejtsen a mi hatalmas magyar tengerünk, a Balaton, de addig is utána olvastam, miként és mikor hogyan fagy be olyan lélegzetelállítóan szépre.Amikor a Balatonra gondolunk, legtöbbünknek a lángos és a jéghideg sör jut az eszébe, amit a forró nyári időben a strandon elfogyaszt. De foglalkoztat e bennünket az, hogy igazából mennyire egyedülálló a világon a mi “kis” tavunk? És ha már ilyen szívesen élvezzük ezt a gyönyörű helyet hazánkban, akkor egy kicsit megismerni sem árt.
Engem ez motivált.
Megosztom Veletek a fotóimat és az olvasottakból merítve ezt a pár sort.

Tudtátok, hogy nem is annyira édes a vize, mert mint a finom süteményekbe, a Balatonban is van egy csipet só, ami bizony nem engedi egykönnyen befagyni a vizét?
Pontosan -0,0177 °C a víz fagyásának hőmérséklete.
Ez apróságnak tűnik, mégis emiatt jöhetnek létre a jég csodás tüneményei.

Volt olyan év, hogy olyan kristály tisztán fagyott be, hogy tériszonya volt annak aki sétált vagy korizott rajta, mert a jég alatt látni lehetett a hínárt, és az éppen arra úszó halakat.
Ilyenkor a szél nem fújt, az időjárás békében hagyta a Balatont, és szépen lassan rétegesen fagyott be.
A csendes befagyásnál az első fagyott kristályok körül feldúsul a sótartalom, mivel az összefagyott részek kilökik maguk közül a megfagyni nem tudó folyadékot.
Mikor azonban a víz egész felszíne, vagy annak egy nagyobb része megfagy, a jégréteg alatt már egy sósabb víz-szelet helyezkedik el, mely még nem jég, de elég hideg ahhoz, hogy az alatta ismét kevesebb sótartalmú vizet megfagyassza, mely alatt újabb sósabb réteg keletkezik. Így megy ez tovább, és így lesz réteges szerkezetű a jég. Az idő hűlésével persze előbb-utóbb a sósabb szegmensek is megfagynak.

A csendes befagyás elég lassú ahhoz, hogy a vízben oldott oxigéntartalom eltávozzon. Így tehát szélcsendes, hideg időben, lassú befagyással kristálytiszta átlátszó jég keletkezik.

Volt olyan év, amikor szélviharok korbácsolták a tavat, mialatt kemény hideg volt az idő, s bár a víz nagyon aláhűlt nem fagyott meg, mert a szél nem hagyta nyugodni és folyton feltörte a kisebb kialakult táblákat.
Ez is ugyanolyan réteges lesz, de a nagy fagyási sebesség miatt a jeget a befagyó levegő buborékok milliói tejszerűvé teszik.

Szóval kétféleképpen alakulhat ki jég a Balatonon. Csendes, vagy nyugtalan befagyással.
Tök egyszerű! Ugye?

Ami egy nagy tévedés sokunk számára, hogy mi is az a rianás?
Amikor a víz megfagy és jéggé válik, akkor megnő a térfogata. Viszont amint elkezd a jég az éjszakai hidegben lehűlni, -1-2°C-ról akár -8-10°C-ra akkor jelentősen összehúzódik, mint bármilyen más anyag.
Nyilvánvaló, hogy a jég alsóbb rétegei melegebbek, mint a felsők, mivel a 0°C-os vízhez közelebb van, és nem éri a hideg levegő.
Ez a hőmérséklet-különbség a jégben óriási feszültséget okoz. Egyszerre csak hirtelen nagy pattanással, durranással elszakad, mint a kettészakított papírlap, és rés keletkezik. Ezek a durrogások azt jelentik, hogy kemény hideg van, hízik a jég. Szóval bár ez is nagy hanggal jár, mégsem ez a rianás.

A rianás az, amikor felmelegszik az idő, és a felhalmozott lemezek megolvadnak, beszakadnak az alattuk csobogó vízbe. Ezek a jégdarabok aztán összefüggőnek látszva úsznak a vízben, de amint rájuk lép valaki, rögtön a jégpáncél alatt találja magát. Ez a rianás.
Nevét az 1800-as években is ismerték már.
A Káli-medence bazaltköveit, és pannon-kori homokköveit Somogyba szállító lovaskocsik tél idején a Balaton jegén keltek át. Az ember nem érezte a veszély közeledtét, azonban a lovak megérezték, hogy szabadon mozgó szélű jégtáblán járnak, ami inog alattuk, és rendre ,,megriantak”, megmentve ezzel gazdájuk életét.
Innen a név, és az ismeret.

Uh! Elolvastad? Szuper! Akkor oszd meg a barátaiddal is, mert szerintem érdekes ismeretet szerezhetsz nekik is!
Köszönöm!
Írásomért köszönet Dr. Cholnoky Jenőnek, aki a magyar földrajztudomány legnagyobb tudósainak egyike.